Valaki és Senki
Ki az a Valaki és ki Senki?
Egy történetet szeretnék elmesélni Nektek! Kezdeném Senkinél aki egy jelentéktelen csapott fülű vad, cirmos nőstény anyamacskával aki egy lakótelep beton dzsungelében él. Állatvédők már többször megpróbálták elkapni őt azért, hogy áteshessen egy ivartalanításon és megszűnjön az évente 2x-i kiscicaáradat, amit Senki képes volt ivaros volta miatt produkálni. Senki nagyon agyafúrt. Ismeri a csapdát, a hálót és a dobozos befogási módszereket. Ilyen eszközökkel sajnos a közelébe sem lehet menni.
2017. nyarát írjuk. Senki életet adott 5 kiscicának. Pontosítok: 5 kóbor kiscicának. Tette ezt nem máshol mint az utca betonkövén, mivel minden pinceablak addigra már becsukódott előtte.
A kicsik sorsa nagyon kétséges. Ha túlélik az idő viszontagságait akkor még túl kell élniük az utca forgalmát is. 3 cirmosnak nem sikerült.
Két testvérpár maradt meg: a tricolor nőstény és a fekete kandúrka aki nem más mint Valaki.
Valakiről szól most az én történetem.
Valaki, az utcakölyök
2018. február:
Sikerül csapdával megfognunk a két testvérpárt. Átesnek az ivartalanításon, de annyira vadak, hogy szelidítésük kudarcba fullad, ezért visszatelepülnek arra a helyre, ahol eddig éltek, és ahol az ott lakók élelemmel látják el őket.
Történetüket innentől nem követtük napra készen.
De történt valami....
Hogy mi azt pontosan nem tudjuk, de pozitívan befolyásolta a két macska életét.
A két kölyök 3 háztömbbel távolabb költözik születési helyükről. Most is a beton rengetegben laknak, csak más élőhelyet találtak maguknak.
Valaki, a fekete kandúr úgy dönt, hogy nem akar végleg csak Senki kölyke lenni.
Megszelídült. Keresi az ember társaságát, kommunikál, elmondd minden napi pletykát ami az utcán történik. Ha elnyeri a bizalmat onnantól kezdve dugja a fejét, dorombol, beszél. Szocializálatlanságának hiánya csak a abban nyilvánul meg, hogy nem engedi magát ölben tartani, de ezen kívül egy teljesen normális házi macska nevelkedett ki belőle, ami azt jelenti, hogy hamarosan felvehetjük őt a gazdikeresőink közé.
Azonban történetünknek itt még nincs vége!
Valaki hetente 3-4x adott időpontban egyik önkéntesünktől finom falatokat kap. (természetesen a hét többi napján is megfelelő ellátásban részesül, csak akkor máshol).
Önként jön, hízeleg, dorombol, eszik, majd elkiséri az önkéntest és kutyáját (nevezzük Happynek) egy esti körútra.
Cica-kutya kapcsolat
Egyik ilyen esti séta során Valaki felvállalta a testőr szerepet Happy sétáltatása során. Minden rendben is volt kb. félútig. Félúton két ismerős kutya csaholva szaladt Happy felé azért, hogy játékra hívják. Valaki kicsit lemaradva a távolból ijedten nézte az eseményt, nem ismerte az ismeretlen kutyákat, csak azt látta, hogy két szörnyű lény kutyabarátját megtámadja.
Volt cirkusz, hatalmas nyafogással futott, hogy segítséget nyújtson, de szerencsére még időben felismerte a helyzetet, így nem lett nagyobb kalamajka a dologból.
Mi az amit e történet mondd nekünk?
A kidobott vadállat nem "csak" egy macska! Tud kötődni, vannak érzései és képes adott körülmények jobbá tételére. Valaki esete nem egyedülálló. Munkánk során sokszor dolgozunk vad állatokkal azok is a maguk módján kötődnek az emberekhez.
Valakinek nem felelt meg a kóbor, elhagyatott sors. Ő tartozni akar valakihez. Ő ezt tudja nyújtani! És igen! Valakinek van esélye arra, hogy legyen egy olyan gazdája, aki olyan körülményeket tud biztosítani számára ami mindkettőjüknek megfelelő lesz!
Mi nagyon szurkolunk Valakinek!